Ma elmentem Angélához, és Zolihoz, akik kötelező naplóírást írtak elő nekem, és tádááám, ez itt az első, holnap jön a második. Ez volt az első jó dolog.
Utána Zoli kétkedett az autóvásárlást illetően, és tudtam, a legtöbbet azzal segítem Neki, hogy nem mondok túl lelkes véleményt egyik autóval kapcsolatban sem. Persze, végül azt választotta, amit én is szerettem volna.
Elküldtem két e-mailt, amit halogattam egy ideje. Nem tudtam dolgozni, mert a család, és az internethiány feltartott, de azért igyekeztem. Nem tettem megjegyzést, hagytam őket dolgozni, annak ellenére, hogy ez engem hátráltatott, nem tudom, ez jó-e, vagy nem, de most, egyszer kibírtam, hogy ne bántsam meg őket, amúgy is elég stresszesek voltak.
Jógát tartottam, ahol 8 nőnek segítettem fejlődni, ellazulni, kikapcsolódni. Pszichofittnessel segítettem nekik a stresszkezelésben.
Felvettem a kapcsolatot 3 barátnőmmel, akikkel nem beszéltem egy ideje.
Ugyan csak rákényszerültem, de most végre tényleg beszereztem a jógaoktatói oklevelem, ami eddig csak elméletben létezett, most behajtottam az oktatón, akitől jogosultságot szereztem hozzá.
