Megint eljött az a pont, hogy ha megkérdezik, mi újság, rávághatom hezitálás nélkül, hogy reggelig tudnék mesélni. :) Talán akkor kezdem az elején. Voltam grafológusnál, ami egy nagyon, nagyon jó döntés volt, már most sokat köszönhetek a dolognak. Először is mondott nagyon sok olyan dolgot, ami azóta is gyakran cseng a fülemben, mindemellett mondott olyanokat is, amiket a gyakorlatban is nagyon jól lehet hasznosítani. Már majdnem 2 éve, hogy vége a lámúrnak Kornéllal, és most eljutottam arra a pontra, hogy nemcsak túl vagyok rajta minden tekintetben, de úgy érzem, hogy már nekem ő kevés lenne. Hála a jó égnek! Kati, a grafológus adta meg a módszert, hogy hogyan tudunk feldolgozni kimondatlan érzéseket, és elképesztő, mennyire működik.
A második dolog, amit nagyon fontosnak tartok, hogy megmondta: nekem rendszerre van szükségem ahhoz, hogy hatékonyan tudjak működni az életben. Erre (jön a vonzás törvénye: mindent, amire feltétlen szükségünk van, akaratlanul is bevonzunk, tapasztalat) kezembe került a Boldogságterv című könyv, amit szivem szerint kötelező olvasmánynak jelöltetnék. Használható, kézzel fogható módszereket írt le arra vonatkozóan, hogy hogyan érhetjük el a saját boldogságunk tetőfokát. Hihetetlen, hogy mennyire működik.
Mióta ez a két dolog megesett velem, azóta úgy érzem, ha 100 órából állna egy nap, és csak 5öt kellene aludnunk, az is kevés lenne, annyi mindent szeretnék csinálni. Viharzás van, rengeteg villám, pozitív töltéssel. Valószinű, hogy ez az életérzés eléggé sugárzik rólam, ugyanis fordult a kocka. Sokat csörög a telefonom, mindig van valaki, akit fel kellene hívni, vagy találkozni kellene. Persze most sokat dolgozom, és ez elég nehezen kivitelezhető. Mindenesetre igyekszem. Grafológus után megcsináltattam a körmeimet, elmentem szoliba, és azóta is töretlenül ügyelek rá, hogy tényleg a maximumot hozzam ki az adott alapanyagból, ami a testemet képezi. :) Jaj, micsoda kifejezésmódjaim vannak ma este.
19-én reggel 5-kor fellszálltunk Barcelona felé, ahonnan tovább-buszoztunk Andorrába. Csodás volt. Mióta onnan hazajöttünk, azóta kicsattanok a boldogságtól. Bizonyára közrejátszik ebben az is, hogy megismerkedtem valakivel, akivel azóta is napi kapcsolatban vagyok, és még mindig úgy gondolom, hogy ez a fiú különleges. Kedves, előzékeny, illedelmes, humoros, sármos és persze jóképű is. Nem akarom elkiabálni, de nagyon örülnék neki, ha jobban megismerhetném. Meglátjuk hogyan alakul. Ez a tavasz rengeteg jó dolgot hozott eddig. Talán az lesz a titka annak, hogy Vele közelebbről is megismerkedjek, hogy most van időm átgondolni a dolgokat, mielőtt cselekednék, és nem azért, mert ráérek, hanem azért, mert hagyok magamnak időt rá. Nem görcsölök azon, hogy mi lesz, ha elrontom, nem komplikálok, nem taktikázok, teszem, ami jól esik, ésszel. Mostmár tudom, vagyok annyira erős, hogy akkor sem sérülök, ha valami nem úgy alakul, ahogy elterveztem. Mindemellett még tudom, hogy nagyon sok dolgom van magam megismerésével kapcsolatban. 2012 Plan For World Domination. Izgatottan várom, hogy mi fog kisülni abból, hogy meghatározom, kimondom, leírom, hogy nekem mi tetszik, vagy mi nem, és nem teszek kivételt. Nem éri meg. Ha valamit nem úgy csinálunk, ahogyan azt helyesnek gondoljuk, vagy elterveztük, akkor azzal együtt jár a lelkiismeretfurdalás is, ami nem egy jó érzés, szóval úgy döntöttem, megelőzöm a boldogtalanságot, és így leszek boldogabb. :)
